A prosztatarákot rosszindulatú daganatként határozzák meg, amely a prosztata sejtjeinek eltérő és ellenőrizetlen szaporodása miatt következik be, amely a férfiak reproduktív rendszerébe tartozik. A prosztata egy dió nagyságú szerv, amely közvetlenül a hólyag alatt, az alsó hasban található, és körülveszi a húgycsövet, a húgycsövet. A férfi szervezetben a reproduktív rendszer funkcióinak szabályozásában szerepet játszó tesztoszteron hormon szekréciója, valamint a spermiumok vitalitását és mobilitását védő ondófolyadék termelése a spermiumok fontos funkciói közé tartozik. prosztata. Az életkor előrehaladtával fellépő jóindulatú prosztata-megnagyobbodás népies nevén prosztata a szerv nevével. A rákot, amely több ezer férfit érint, különösen a középkorúakat és az időseket, 65 év felettieknél mutatják ki.
3 Mi a prosztatarák diagnózisa?
A prosztatarák 6 kockázati tényezője
Mik a prosztatarák tünetei?
A prosztatarák tünetei általában a betegség későbbi szakaszaiban jelentkeznek, és számos tünettel jelentkezhetnek. Mivel a betegség alattomosan fejlődik, tünetmentes (tünetmentes) embereknél korai, de rendszeres ellenőrzéssel lehet diagnosztizálni.A betegség tünetei nem jellemzőek, más prosztatabetegségeknél is megfigyelhetők. A ráknak számos gyakori tünete van:
- vizelési nehézség
- Gyakori vizelés
- vér a vizeletben vagy a spermában
- Erektilis diszfunkció
- fájdalom az ejakuláció során
- nem szándékos fogyás
- A prosztatarák gyakran áttétet képez (terjedhet) a csontokban, és súlyos fájdalmat okozhat a hát alsó részén, a csípőben vagy a lábakban.
Mivel a prosztata közvetlenül a hólyag alatt helyezkedik el, a leggyakoribb tünetek a húgyúti problémák. A prosztatára, a húgyhólyagra és a húgyutakra nehezedő nyomás a prosztata daganatos megnagyobbodása után olyan tüneteket okozhat, mint a gyakori vizeletürítés, szakaszos és lassú vizeletáramlás, vizeléssel járó vérzés, amely hematuria formájában nyilvánul meg.
A prosztatarák miatt fellépő tünetek között szerepelhet a merevedési zavar, azaz erekciós zavar (impotencia) is, ezért ajánlott körültekintően eljárni. Ezek a tünetek más állapotokban is előfordulhatnak, mint például jóindulatú prosztata-megnagyobbodás vagy prosztatagyulladás (prosztatagyulladás), és nem a rák nyilvánvaló jelei. Csak minden tizedik ember, akinek ilyen jelei és tünetei vannak, rákos.
Mik a prosztatarák okai?
A pontos ok nem ismert. Különböző vizsgálatok eredményeként azonban bizonyos kockázati tényezőket meghatároztak az ilyen típusú rák esetében. A prosztatarák leggyakrabban a normál prosztata sejt DNS-ében bekövetkező abnormális változások eredményeként alakul ki. A DNS az a kémiai szerkezet, amely sejtjeinkben a géneket alkotja. Génjeink szabályozzák sejtjeink működését, így a DNS változásai befolyásolhatják a sejtek működését és osztódását. Az azonosított géneket, amelyek elősegítik a sejtek növekedését, osztódását és túlélését, onkogéneknek nevezzük.
Azokat a géneket, amelyek szabályozzák a sejtproliferációt, kijavítják a DNS hibáit vagy a megfelelő pillanatban a sejtek pusztulását okozzák, tumorszuppresszor géneknek nevezzük. Egyes onkogének és tumorszuppresszor gének mutációi a rák kockázati tényezői. További kockázati tényezők közé sorolható az előrehaladott életkor, a fekete faj, a prosztata- vagy mellrák előfordulása a családban, a magas férfihormonszint, az állati fehérjében és zsírokban gazdag élelmiszerek túlzott fogyasztása, az elhízás és a mozgáshiány. Bizonyos betegségek fennállása esetén, amelyek genetikai hajlamra utalhatnak, korábbi életkorban is szükség lehet rákszűrésre. Azoknál az embereknél, akiknek elsőfokú rokonuk rákos, kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség. A megnövekedett kockázat különösen nyilvánvaló azoknál a testvéreknél, akiknek kórtörténetében prosztatarák szerepel.
Mi a prosztatarák diagnózisa?
A prosztatarák, amely a fejlett országokban a férfiak leggyakoribb rákja, a tüdőrák után a második leggyakoribb rák Törökországban. Világszerte ez a negyedik vezető rák okozta halálok. Ez egy alacsony kockázatú rák, amely általában lassan nő, és viszonylag korlátozott agresszióval rendelkezik. A diagnózis gyakran késik, mert a kezdeti szakaszban nincsenek tünetek.
A betegség előrehaladtával olyan állapotok léphetnek fel, mint gyengeség, vérszegénység, csontfájdalom, bénulás a gerincvelői metasztázis (spricc) után, valamint a húgyúti kétoldali elzáródás miatti veseelégtelenség. Emiatt fontos, hogy a férfiak rendszeres időközönként rákszűrést végezzenek a korai felismerés érdekében. Végtére is, minél korábban diagnosztizálják a betegséget, annál magasabb a gyógyulás és a túlélési arány. A szűrés magában foglalja a PSA nevű biokémiai paraméter ellenőrzését egy vérvizsgálatban, és a prosztata vizsgálatát egy digitális rektális vizsgálatnak nevezett módszerrel.
Mik a prosztatarák okai?
A pontos ok nem ismert. Különböző vizsgálatok eredményeként azonban azonosították az ilyen típusú rák bizonyos kockázati tényezőit. Leggyakrabban a normál prosztata sejt DNS-ében bekövetkező kóros változások eredményeként alakul ki. A DNS az a kémiai szerkezet, amely sejtjeinkben a géneket alkotja. Génjeink szabályozzák sejtjeink működését, így a DNS változásai befolyásolhatják a sejtek működését és osztódását.
Prosztatarák kezelése
A kezelés során a rák növekedési ütemétől, terjedésének, a beteg általános egészségi állapotától és az alkalmazandó kezelés hatékonyságától függően különböző kezelések előnyösek, az esetleges mellékhatások függvényében. Ha korai stádiumban észlelik, az azonnali kezelés helyett utókezelés javasolt. A prosztatarák műtétje az egyik leggyakoribb és leghatékonyabb kezelés. Robot, laparoszkópos és nyílt sebészeti módszerek is rendelkezésre állnak, és mindegyik műtéti módszert a páciensnek megfelelően kell előnyben részesíteni. A sebészeti beavatkozás célja a teljes prosztata eltávolítása. Megfelelő esetekben a prosztata körüli idegek, amelyek a pénisz keményedését segítik, megőrizhetők.
Korai prosztatarák esetén a választott műtét a laparoszkópia. Ismételten, a prosztata sugárkezelése (sugárterápia) a korai szakaszban fontos kezelési lehetőség megfelelő betegek számára. A laparoszkópos műtét kényelmes műtétet kínál a páciens számára, és magas a sikerességi ráta a rák elleni küzdelemben. A 45 kis lyukon keresztül végrehajtott műveletek után a páciens kevésbé érez fájdalmat, és rövid időn belül visszatérhet a napi tevékenységhez. Mivel ezek az eljárások nem sebészeti bemetszések, kozmetikai szempontból is magas szintű betegelégedettséget kínálnak.
A prosztatarák kockázati tényezői
A pontos ok nem ismert. A prosztatarák akkor fordul elő, amikor a prosztata bizonyos sejtjei a sejtszintű genetikai hibák miatt kontrollálatlanul növekednek, és helyettesítik a normál sejteket. Később előrehaladott stádiumban átterjedhet a környező szövetekre és távoli szervekre. A prosztatarák okai és kockázati tényezői az alábbiak szerint sorolhatók fel;
Öröklött vagy genetikai tényezők: A prosztatarákos esetek 9%-a örökletes, és a prosztatarákos betegeknél a betegség első fokú férfi rokonoktól öröklődik. A BRCA2 gén mutációi, amelyekről ismert, hogy nőknél emlő- és petefészekrákhoz kapcsolódnak, szintén növelik a férfiaknál a prosztatarák kockázatát.
Nem genetikai (környezeti) tényezők: A környezeti tényezők hatékonyabbak, mint a genetikai tényezők a prosztatarákban.
Az életkor hatása: A prosztatarák kockázata az életkorral növekszik. Az 50 év alatti férfiaknál ritka prosztatarák gyakoribb az 55 év feletti férfiaknál.
Verseny faktor: A faji faktor a prosztatarákban is fontos. Leggyakrabban fekete férfiaknál fordul elő, ezt követik a fehér férfiak. Az ázsiai/csendes-óceáni szigeteken élő hímeknél is ritkán látható.
Diéta: Az étrend közvetlen hatása a prosztatarákra nem bizonyított. Míg a korábbi kutatások kimutatták, hogy a szelén és az E-vitamin csökkentheti a rák kockázatát, a későbbi kutatások egyértelműbb eredményei azt mutatták, hogy egyiknek sincs semmilyen előnye. Mivel azonban az egészséges táplálkozás csökkenti a rák kockázatát, az egészségtelen ételek fogyasztása közvetlenül növelheti a rák kockázatát.
Szólj hozzá